2012. augusztus 4., szombat

A misztikus tearengetegben

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy teaföld túl az óperenciás tengeren és túl az Indiai-óceánon is, az indonéz pálmafák tövében, közel 2,5 óra kocsikázásra Padangtól.

Már több embertől is hallottam, érdemes egyszer a környékbeli teaültetvényekre ellátogatni. Most már értem miért ajánlották olyan bőszen. Vasárnapra terveztük Cathleen barátaival a túrát. Kora reggeli órákban elindultam a Plaza Andalashoz, mire odaértem, jó indonéz szokás módjára a találkozó ideje és helyszíne is megváltozott (3 hét után ez már cseppet sem lepett meg).
Gyakran van olyan érzésem, mintha Pató Pál úr meséje maga lenne a valóság. Próbáltam, de esélytelen kilépni belőle, sőt a casting-ot is buktam, a szerepek kötöttek, át nem ruházhatóak.:) Kezdem megszokni, hogy itt az emberekhez tengernyi türelem kell, legyen szó késésről, logikai játékról, vagy netán repjegy foglalásról. Ez utóbbi elég kalandos volt, részletek a következő bejegyzésben. 

Végül sikerült 10 óra körül elindulni egy 8 fős kocsival 10-en. Ez a felállás már sokkal kényelmesebbnek tűnt a múlthetihez képest. Utunk során mesébe illő hegyeken völgyeken keltünk át. Szívem szerint 5 percenként megálltam volna gyönyörködni a tájban. Olyan lélegzet elállító látvány tárult elénk, hogy az ember szája tátva maradt. Egyszerűen nem lehetett betelni vele! Nem is készítettem fotót úgy voltam vele, majd visszafelé a naplementében és elmerültem a táj apró részleteiben. 
Közel 2,5 órás út után ameddig a szem ellát egybefüggő dimbes dombos zöld tearengeteg jelent meg előttünk. Ehhez foghatót még nem láttam az előtt. Bebarangoltuk egy-két tealevelek övezte labirintust, majd továbbindultunk a tavakhoz.


Teaültetvény

A Di Atas és Di Bawah elég népszerű turisztikai célpont errefelé. Nem időztünk túl sokat a tavaknál, mert elkezdett esni az eső, és ideje volt valami harapnivaló után nézni, mivel már bőven túlléptük az ebédidőt. 
 Di Atas és Di Bawah tavaknál

Miután elég nehéz vacsora előtt főtt ételt kapni, így kénytelen voltunk beérni némi rágcsálnivalóval. Hazafele úton regénybe illően elvarázsolttá vált táj. A teaültetvényeket és a környékbeli hegyeket ellepte a nagy fehér ködfátyol. Sajnos a naplementét is.:(




Ködfátyol teaföldön

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése