arrived@Padang

Jó pár nap telt el Kuala Lumpur óta. Szombathoz egy hete lesz, hogy megérkeztem Indonézia egyik nyugat-szumátrai városába, amely a régió központja is egyben. Padang már az első pillanattól kezdve életre szóló élményekkel gazdagított, de mielőtt erre rátérnék, nézzünk néhány érdekességet a helyről.

Indonézia
Rövid kitekintés

Természeti kincsekben gazdag, vulkánjairól és csodás partszakaszairól híres délkelet-ázsiai szigetország. Európai ember számára elképzelhetetlen ízvilágú konyhája tökéletesen kiegészíti az itt szerzett élményeket. Az időjárását tekintve trópusi éghajlat van, ami 26-30 fokos nappali hőmérsékletet biztosít az itt élők számára. Indonéziában legfőbb vallás az iszlám (több mint 80%), de előtérbe kerül a római katolikus, a protestáns, a konfucionista, a buddhista, és a hindu is. Állítólag Szumátra már a 13. század óta muzulmán lakta régió, így nem csoda, hogy Padang vallási központtá nőtte ki magát. Jelenleg épp építés alatt van a legnagyobb muszlim templomuk a város szívében. Még egy érdekesség: világviszonylatban Indonézia felkerült a TOP5 legnépesebb országok listájára.

Fővárosa: Jakarta
Pénznem: Indonéz Rúpia
Közlekedés: Baloldali
Legfőbb szigetei: Jáva, Szumátra, Borneó, Celebesz és Új-Guinea


Első napok Padangban

Szombat reggel 8 órára érkeztem meg a helyi reptérre. Közel egy órás repülőút volt. Itt az időeltolódás 1 órával módosult, így már csak 5 óra differencia van az otthonihoz képest. Az ellenőrzőpontokon való átjutás elég lassan ment, mivel a gép televolt külföldiekkel (akik valószínűleg tovább utaztak, mert nem nagyon látni fehér embert errefelé). Az utolsók között voltam, mivel még egy általános nyilatkozatot ki kellett töltenem a vízum mellé, ami persze indonézül volt. Mivel a nyelvet nem tökéletesítettem a köszönöm, jó napot és egyéb alapszavakon túl, mondjuk egy formanyomtatvány kitöltéséhez, ezért segítség után  kellett néztem, amit elég gyorsan megtaláltam az előttem álló két maláj srác személyében. Végül mindent rendben találtak és sikerült hivatalosan is indonéz földre lépnem, ahol már a lányok, Zaza és Yulia vártak rám. Ahogy kiléptünk az ajtón leírhatatlan panoráma tárult elém: rendezett szép környezet, pálmafák mindenütt amerre a szem ellát. Nem is mentünk sokat talán 5 perc lehetett kocsival, mikor ez az idilli környezet hirtelen átfordult. Hát igen, itt a tisztaság, a rendezettség és a csend fogalma új értelmet nyert nálam. A Villányin mindig én háborogtam ezek miatt, a lányok ódákat tudnának zengeni erről, aztán most tessék. Megfordult a fejembe mikor megérkeztem, illik vagy nem de végig takarítom a lakást. Sikerült türtőztetnem magam és arra koncentrálnom, hogy minden más a tervek szerint alakuljon. Nagyon egyszerűen élnek, semmi cicoma. Alig van pár bútor a házban. Az ember akár mennyit is tanul/olvas más helyekről vagy vallásról, nem tudja igazán átérezni mindezt, csak ha belecsöppen. Na én pontosan ezt tettem, ráadásul bele a közepébe, 7 nappal Ramadán előtt!:)

Még mikor otthon a hivatalos papírokat intéztem, nem volt minden 100%-osan letisztázva a szállást illetően. Kiindulva a többiek útibeszámolóiból, nem tartottam ettől a kérdéskörtől, bár már indulás előtt két nappal szerettem volna lefixálni a pontos címet, ami egyébként is kellett a beutazáshoz. Jobban átgondolva a más vallásból származó különbségeket, elfogadtam, hogy egy indonéz családnál lakjak. Így utólag kiderült, amúgy se lett volna nőként egyéb más választásom... Zazával már többször beszéltünk azelőtt skype-on, elég sok hasznos infót mondott el kiút előtt. Már az első pillanattól kezdve megtaláltuk a közös nevezőt, így nagyon örültem mikor kiderült, náluk fogok lakni. A családtagok nagyon kedvesek és elfogadóak velem szemben függetlenül attól, hogy más szemléletben nevelkedtem és élek. Mint kiderült, nagyon elismert családnál lakhatok, az apa elég magas tisztséget tölt be a városban. Már az első perctől próbálták a helyi szokásokat átadni. Többnyire gyerekekkel fogok foglalkozni, ezért nagyon hasznos első kézből megtanulni mindezt. Például balkezes lévén mindent automatikusan bal kézzel csinálok, ami itt tiszteletlenséget jelképez. Ha bal kézzel nyújtom a pénzt vagy ha bal kézzel intem le az ankotot (helyi közlekedési eszköz) burkoltan azt jelenti, hogy nem tisztelem őt, mint embert (legyen az vallási, személyes vagy egyéb ok). De ilyen például a ruházkodás is. Más jelenlétében csak olyan ruhát viselhetek ami konzervatív. Erre már otthon próbáltam felkészülni, de hát nem igazán lehetett:) Magániskolában fogok tanítani, ezért be kell tartanom az ott előírt szabályokat, így a ruhaviseletet is (minden napnak megvan a maga színe, pl. a csütörtök a sötétkék). By the way itt jegyezném meg, mint kiderült magassarkút kell hordanom. Hát, ezt se gondoltam volna, hogy eljövök több ezer km-t, és az első dolgom egyike a pénzváltást követően, egy magassarkú elegáns cipő beszerzése lesz...:D Mondanom se kell, egy nagyon kedves hölgy a vezetője ennek az iskolának:)
Az elmúlt napokban bejártam a környéket, eleinte alig akartak egyedül elengedni, ami nagyon meglepett.Igaz itt nem ismernek olyat hogy várostérkép, így a neten utána néztem mik a lehetőségeim:)

Másik érdekes dolog: minden lakókörzetnek vagy egy felelőse. Még ki se csomagoltam, másnap már jelenésem volt a főmuftinál (fogalmam sincs mi a pontos megnevezésük) 3 háztömbre tőlünk.
Többen kérdeztétek mi volt a sokkhatás, talán a tisztaság és a gyerekek:) Át se értünk ehhez az emberhez, a kisfia a nyakamba ugrott és elkezdett összevissza puszilni. Nem gondoltam volna, hogy ennyire közvetlenek lesznek velem szembe, és hogy én ezt ilyen jól fogom viselni:)